PARÓDIA: ellendal, eltorzított dal. Valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása. Az eredeti alkotásokban összeforr egymással a lényeg és a forma, tartalom és stílus: a paródia szétválasztja ezt a két réteget, önnállósítja a stílust, s miközben eszközeit felnagyítva utánozza, funkciójuktól idegen tárgy, téma közlésére használja. A paródia úgyszólván egyidős a költészettel. Az i.e. VI-V. században keletkezett Békaegérharc már a homéroszi eposzkultúrát parodizálja. Szintén egy egész műfajt állít pellengérre Cervantes Don Quijote-ja: a lovagregényt. A magyar irodalom utolérhetetlen parodistája Karinthy Frigyes. Az Így írtok ti nemcsak szerzők modorát utánozza, hanem műfajokét, irányzatokét is. A kortársak nem véletlenül olvasták ki belőle az első alapos stíluselemzést a Nyugat nagy, úttörő nemzedékéről. (https://www.literatura.hu/lexikon/p.htm)
Műfaj: az eposz rendkívüli hős(ök)ről szóló történet, olyan eseménysort mutat be, amely egy nép sorsára is kiható lehet. Pl. Iliász – Trója pusztulásának a történetét beszéli el; vagy a Szigeti veszedelem, mely a magyar nép életében sorsdöntő ütközetnek a krónikája. Ezzel szemben Petőfi eposza kocsmai verekedést vesz tárgyául, amely két kisszerű ember késői szerelemvágyához kapcsolódik.
Az eposzi kellékek részei a műnek, de a választott téma jelentéktelenség miatt komikus hatást keltenek. A jelentéktelenséget, az emberi gyengeségből fakadó történéseket ünnepi magasságba emelni nevetést kiváltó ötlet.
- Az állandó jelzők a szereplők rendkívüliségére figyelmeztetnek a hőskölteményben, és olyan tulajdonságokat jelenítenek meg, amivel a többi ember közül kiemelkednek. Pl. leleményes Odüsszeusz vagy okosszívű Pénelopé vagy szépfonatú nimfa.
Ezzel szemben Petőfinél vagy olyan tulajdonságokra utalnak, amelyekben az egyszerű falusi élet fejeződik ki. Pl. széles tenyerű Fejenagy vagy a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója, vagy a szereplő gyengeségét, emberi hibáját leplezi le azzal, hogy megszépítően körülírja : amazontermészetű Márta, ő a férjét rendszeresen elverő feleség és a lágyszívű kántor, aki gyáva ahhoz is, hogy a saját ügyét képviselje.
- A seregszemle: a klasszikus eposzban hős katonák bemutatása, A helység kalapácsában feltűnő testi hibával rendelkező zenészek listázása.
- Az eposzi hasonlat a hős vagy a cselekmény rendkívüliségét láttatja, Petőfi művében egyszerű, hétköznapi mozzanat kapcsolódik össze még komolytalanabb és alantasabb történéssel ( hasmenéses kiskutya ápolása miatt világosságot gyújtó cseléd jelenete érzékelteti a főhős agyában gyúló, a megértést jelző fényt),
- Berekesztés: Zrínyi eposzában magasztos hangú elköszönés, Istenhez szóló szöveg, míg Petőfinél a művészi öntudatot kifejező költői képek egy felakasztott betyárra és gaztettre utalnak.
-
„Eljő az irígység
Letépni babéraimat... de hiába!
Nem fogja elérni;
Magasan függendnek azok,
Mint Zöld Marci. -
S ha sötét zsákjába dugand
A feledés:
Fölhasogatja sötét zsákját
A halhatatlanságnak fényes borotvája.”