Portfólió/Madách: Az ember tragédiája
-
Készítsen a mű bemutatására valamelyik „történelmi” színhez:
a/ díszlettervet bármilyen technikával
b/ egy kitalált kelléket
c/ zenei részletet
d/ koreográfiát
e / bábfigurát!
Ezt a feladatot csoportban kell bemutatnia! A történelmi szín lényegét kell megjeleníteni 5 perces előadásban! Nem kell színielőadásnak lennie, az elkészült munkákat össze kell építenie a csoportnak! Lehet egyszerűen beszélni egy elképzelt előadásról!
-
a/ Írjon hétköznapi párbeszédet, amelyben rejtsen el 5 szállóigét a műből! (Terjedelem: min. ½ oldal)
b/ Alkosson olyan kvízjátékot, amelyben a madáchi mű szállóigéi a tét! (Csatolt segítség: wikidézet (internet), Békés István: Napjaink szállóigéi 1-2., Borsos Erika-Polgár András: Bölcs gondolatok könyve, Tóth Béla: Szájrul szájra, Csefkó Gyula: Szállóigék, szólásmondások, Ó.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, Bárdosi Vilmos főszerk. :Magyar szólástár) Lehetséges feladat pl. kiválasztani egy szállóigehalmazból Madáchét, vagy összekeveredett szállóigéket különválasztani, stb.
-
Írjon érvelő szövegben választ az alábbi kérdések valamelyikére! Érvelésében támaszkodjon elsősorban Madách művére, de hivatkozhat más tanult szerzők alkotásaira is! Terjedelem: minimum 2 oldal + a felhasznált források jegyzéke, a szakirodalom listája. ( 12-es betűméret, 1-es sorköz
a/ Ember és természet viszonya minden korban fontos témája az irodalomnak. Madách művének 12. színében a 3369. sortól kezdődően
„TUDÓS:
Ez eszme nálunk a megélhetés.
Midőn az ember földén megjelent,
Jól béruházott éléskamra volt az:
Csak a kezét kellett kinyújtani,
Hogy készen szedje mindazt, ami kell.
Költött tehát meggondolatlanul,
Mint a sajtféreg, s édes mámorában
Ráért regényes hipotézisekben
Keresni ingert és költészetet.
De már nekünk, a legvégső falatnál,
Fukarkodnunk kell, általlátva rég,
Hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk.
Négy ezredév után a nap kihűl,
Növényeket nem szül többé a föld;
Ez a négy ezredév hát a mienk,
Hogy a napot pótolni megtanuljuk.
Elég idő tudásunknak, hiszem.
Fűtőszerűl a víz ajánlkozik,
Ez oxidált legtűztartóbb anyag.
Az organizmus titkai közel-
Állnak ma is már a fölleplezéshez. -
Éppen jó, hogy beszédünk erre vitt,
Majdnem feledtem volna lombikom,
Mert én is épp e tárgyban dolgozom.”
a Tudós arról nyilatkozik Ádámnak, hogy az ember összegyűjthet annyi tudást, hogy az elpusztított természetet újjáteremtse. Lehetséges-e ez? Milyen lenne az emberi élet ebben az esetben?
b/A kiemelkedő társadalmi feladatot vállaló, irányító típusú emberek életét gyakran bonyolítják az érzelmeik, magánéleti döntéseik. Éva a párizsi színben azt kérdezi Ádám-Dantontól, hogyan képes szerelemre a forradalomtól felbolydult világban. Összeegyeztethető-e a közéleti és a magánéleti feladat? Lehet-e boldog szerelmes az ember, miközben mások élete forog kockán?
"ÉVA
S e rémvilágban még szeretni vágysz,
Nem rettent-é a lelkiösmeret? -
ÁDÁM-Danton:
A lelkiösmeret a közvilág
Előjoga; kit a végzés vezet,
Az rá nem ér körültekinteni. -
Hol hallád a viharról, hogy megállt,
Ha gyönge rózsa hajlong útain? -
S aztán ki lenne vakmerő eléggé,
Itélni a közélet emberéről?
Ki látja a szálat, mely színpadán
Egy Catilínát, egy Brutust vezet?
Vagy azt hiszik, kiről a hír beszél,
Megszűnt egyúttal ember lenni, és
Oly földfeletti lénnyé változott,
Kit a lenézett apró száz viszony,
Mindennapos gond mitsem érdekel. -
Óh, jaj, ne hidd - a trónon is ver a szív,
S Caesarnak, hogyha volt szerelmese,
Ez őt talán csupán úgy ismeré,
Mint jó fiút, s nem volt sejtelme sem,
Hogy retteg tőle s megrendűl a föld. -
S ha így van ez, mondd, mondd, mért nem szeretnél?
Nem nő vagy-é, s én nemde férfiú?
Mondják, hogy a szív gyűlöl vagy szeret,
Amint magával hozza e világra:
Én érzem, e szív hogy rokon tiéddel,
S te ezt a szót, hölgy, meg nem értenéd? –"
Egyetért-e ezzel a felelettel?
c/Van-e értelme életcélt keresni, s „küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért”? A londoni színben a kar „nyitóéneke” tagadó választ ad erre a kérdésre.
„ KAR:
(a zsibongó sokaság morajából eggyéolvadva, s halk zenétől kísérve)
Zúg az élet tengerárja,
Mindenik hab új világ,
Mit szánod, ha elmerűl ez,
Mit félsz, az ha feljebb hág? -
Majd attól félsz, az egyént hogy
Elnyelendi a tömeg,
Majd, hogy a kiváló egyes
A milljót semmíti meg.
Rettegsz a költészetért ma,
Holnap a tudás miatt,
S szűk rendszernek mértekébe
Zárod a hullámokat,
S bármint küzdesz, bármint fáradsz,
Nem merítsz mást, mint vizet,
A méltóságos tenger zúg,
Zajg tovább is és nevet.
Hagyd zajongni, majd az élet
Korlátozza önmagát.
Nem vesz el harcában semmi,
Mindég új s mindég a régi.
Halld csak igéző dalát."
Milyen érveket lehet gyűjteni Az ember tragédiája egyéb színeiből és más tanult irodalmi művekből, amelyek vitatkoznak ezzel az állítással, vagy igazolják ezt?
d/Van-e női sors? Milyen szerepei vannak a nőnek a madáchi műben?
"ÁDÁM
Óh, nő, mi szűk, mi gyarló látköröd.
S a büszke férfit épp ez vonzza hozzád -
Csak gyöngeség, mit az erő szerethet.
Mint a védő szülő gyámoltalan
Voltát karolja leghőbben fiának. " (Egyiptom)
"ÉVA
S nem ott van-é helyem, ahol te vagy?
Ah, Sergiolus! vajh mi sok nemes
Érzést találtál volna e kebelben,
Hol csak mulékony kéj után kutattál. - "(Róma)
"HELÉNE:
Csodálatos, minő őrült nemünk!
Ha az előitélettel szakít,
Vadállatul rohan a kéj után,
A méltóságot arcáról letépi
És megvetetten sárban ténfereg.
Ha nem szakít, önárnyától remeg,
Fonnyadni hagyja meddő bájait,
Mástól s magától elrabolva a kéjt. -
Miért nem jár középen." (Konstantinápoly)
"ÁDÁM
S az a két nő is álom volt-e csak?
De mit beszélek, egy nő, két alakban,
Változva sorsom zajgó végzetével,
Mint a hab, mely most fénylik, most sötét." (Párizs)
-
Ismertesse 1/2 oldal terjedelemben :
a/a színdarab külföldi bemutatóinak helyszíneit és fogadtatását
b/Ádám szerepét játszó magyar színészek nevét és szerepfelfogását,
c/Magyar rendezők nevét és egy rendező darabértelmezését.
-
Beszámoló